Éjszaka, sötét éjszaka - rövidhíreket mondunk.

Időközben személyesen is megismertem Lucynát, aki két bejegyzéssel ezelőtt pozitívan nyilatkozott az új Chutnik-könyvről, és aki az előző bejegyzés feminizmus-óráját tartja, és kiderült, nem is szerette a könyvet. Ördögi szerkesztő vagy megélhetési recenzálás? Jó kérdés. Mindenesetre most Szczecinben ül egy érdekes konferencián, ami azt vesézgeti, milyen is volt az irodalom a huszas évek és napjaink "aranykora" között. És azt akarja, szervezzünk valami nemzetközi feminista - akár fordítói - minikonferenciát tavasszal, aminek nehéz ellenállni.

Az órákkal haladok, és boldog vagyok, hogy feminista celebekkel csücsülhetek, jövő héten bemutatnak a helyi műhelynek is, izgulok. Élménybeszámolókat, olvasmányélményeket közlök, amint úgy érzem, nem vagyok végletesen elmaradva a fordítással. Biztos van, akinek jó hír, hogy tavaly újranyomták és újra forgalomban van a Cialo i tekst; hogy megjelent a Przewodniczka po Krakowie emancypantek második kötete csaknem 300 oldalon; hogy a Przestrzen Kobiet egy másik, kifejezetten falusi projektjéről is jelent meg kötet, ami érdekes vallomásokat tartalmaz tősgyökeres és önjelölt vidéki asszonyokról; de van, akinek biztos az is hírérték, hogy végre beszereztem az emlegetett huszas évek aranykoráról két genderközeli könyvet nemrég a tudományos könyvvásáron (Ewa Kraskowska, Piórem niewiescim. Z problemów prozy kobiecej dwudziestolecia miedzywojennego; Joanna Krajewska, "Jazgot niewiesci" i "meskie kasztelce". Z dziejów sporu u literatury kobiecej w Dwudziestoleciu miedzywojennym) vagy hogy bár persze nem érek rá, de ha olvasnék, egy gyönyörűséges patriótizmustól csöpögő LengyelAnya-propagandaművet, Sewer, vagyis Ignacy Maciejewski Matkáj bújnám csak folyton. Vagy az, hogy a feminizmus mindenhová beette magát, és még a rémesen konzervatív névre hallgató Poradnik domowy (kis túlzással a "háztartás kiskönyve") is ilyesmire buzdít ehavi számában.

De lesz ez még jobb is, kitartás :)

(Fentebb kép a legújabb kedvenc kampányomról, amiről egészen addig, míg észre nem vettem a Chutnik-féle MaMa logóját, azt hittem, gúnyos antifeminista tréfa: azon túl, hogy felszólít arra, hogy a terhes nőknek - bocs, lemaradt oldalt - és a kisgyerekes anyáknak adjuk át az ülőhelyeket, megemlíti a kisgyerekes apukákat is. Genderesek, előre!!!)