Valami elmondhatatlan fáradtság vett erőt rajtunk, még mindig csak vegetálunk... De mindeközben azért örömhír, hogy megjelent az első fordításom angolból (Kommentár / Ewa Thompson), hogy még mindig csak tizennégy boldogtalan eszement írta alá a "vajákhelyettvicsört"-petíciót (http://www.peticiok.com/signatures/vajak_helyett_witcher/), hogy süt a nap (szombaton havazott!), és hogy még egy egész hónapom van megírni a tanulmányt a fiatal lengyel írók magyarországi fogadtatásáról. Közben tartok majd egy előadást az egyetemen a lengyel irodalom magyar fordítóiról, és persze várom, hogy bármiről kiderüljön bármi is...
Amikor éppen nem fantasy-fesztiválon vagyok! Mert vasárnap azért kimásztam a Pyrkon-ra, és el vagyok ragadtatva, titokban már azt tervezem, ha ennyire jónak ígérkezik a wroclawi is júniusban, leköltözök pár napra, vigye fene a költözést! A száz oldalas programfüzet nagyobbik részét az absztraktok foglalták el, volt ott szó szerint minden: a norvég mitológia erotikus vonásaitól a biológusig, aki a legnagyobb sci-fi bakikról beszélt. Én már csak három előadást csíptem el: Elżbieta Żukowska beszélt a szláv mitológia megjelenéséről a fantasyben - valószínűleg (legalábbis valaha...) ezt kutatta, mert 2009-ben több konferencián is szerepelt (Tabu/UAM: Na granicy światów. Siła i entropia tabu w „Samotności bogów” Doroty Terakowskiej; Mityczne scenariusze/UZ: Boscy adwersarze – pojedynek kosmogo- niczny u Słowian. Mit a fantasy), a Czas Fantastyki kiadta egy cikkét (2009/4, Ukrajnáról), a többi néma csend. Most már sajnálom, hogy nem merek ilyen helyzetben ismerkedni... még ha egyáltalán nem is estek szóba női témák.
Ezután Piotr "POL" Olszówka tartott előadást arról, milyen is volt a lovagi élet, miért baromság, ahogy a lovagokat néha ostoba, tohonya alakoknak írják le, és lovagi bemutatóval illusztrálta, miért is nem működhet a fantasykben általában megjelenő "kardozás" a valóságban. Amit egyébként aláírok, mert Sapkowski relatíve rövid harcjelenetei az Utolsó kívánságban nem mindig tűntek teljesen "modellezhetőnek" - a részletekért nyilván Istvánt lehet zaklatni, bár azért sajnos nem ugráltam annyit fakanállal hadonászva a fejem fölött, mint lehetett volna. De kiderült az elősaádból az is, hogy a "sapkowskis" stílus fogalom a szakmában: olyan harcleírást takar, amit jó olvasni, mert szép a fülnek és a szemnek, neki pedig egyébként, mint írónak, bevallottan fontosabb célja volt a szépség mint a hitelesség. Olszówka mindenesetre írt egy fantasyt (Królewskiw Psy - Morrigan; COMM, 2011;http://www.wydawnictwocomm.pl/wp-content/uploads/Piotr-Olsz%C3%B3wka-Morrigan-Fragment.pdf), amiben pontosan olyanok a harci jelenetek, amilyenek a valóságban (egyet meg is tekinthettünk) - ő aztán csak tudja, évek óta gyakorolja a lovagi harcmodort. Megjegyzendő, hogy az egyik elbeszélés hőse lány - itt szomorodtam csak el igazán, hogy nem vehettem meg... (Egyébként olyannyira reneszánsz ember, hogy alapvetően azért illusztrátor, képregényes és fényképész...)
Végül beültem egy fééélelmetesen amatőr Wiedzmin-előadásra, ahol két srác sem találta meg se a képeket, se a papírokat, és hatalmas felfedezésként kezelték, hogy az Utolsó kívánság ismert meséket mesél újra. Amazing, nem igaz? Úgyhogy távoztam, de addigra szinte mindenki hazaindult, így nem készült rólam kép a birodalmi rohamosztagosokkal... Igen, talán itt az ideje a feltárulkozásnak, de szerintem belefér a feminizmusba, ha az ember gyerekkora óta Jedi-lovag akar lenni :) Mindenesetre az utolsó, Pyrkon-gadget fotón érdemes megfigyelni a két poznani kecskét fantasy/sci-fi átiratban!
