Hát, kevés olyan nehéz érzés van, mint az "egy hét múlva már nem leszek itt". Jórészt azzal telik az idő, hogy minden bozóttüzet eloltsunk, minden meghívásnak eleget tegyünk, minden elcsomagolandó dolgot a megfelelő helyre tetriszezzünk, valahogy kitaláljuk, hogyan tovább. És még jól is érezzük magunkat. Én például alig várom, hogy holnap újra beülhessek a Speciális Gyűjtemény Olvasójába - pont olyan bonyolult, mint amilyennek hallatszik: kávéautomatánál jobbra, végig a folyosón, fel a lepukkant lépcsőházba, megkeresni a második emeletet, ami igazából a harmadik, csöngetni, várni, bemerészkedni, semmit sem találni, diadalittasan leülni, és - migrént kapni a hatalmas ventillátoroktól, amiknek baljós szelét csak a polcok felé fordulva keresgélők nem érzik homlokukon. Na de a lényeg az, hogy a Polka. Medium, Cien, Wyobrazenie. katalógus-esszékötet tökéletes: provokatív, inspiráló, szórakoztató, és olyan gyönyörű... könyvritkaság. A hétvégén végre átlapoztam a saját megnyugtatásomra Henryka Krzywonos fényévekkel ezelőtt kikölcsönzött életrajzát, és végül tényleg hasznosíthatónak bizonyult - a címében is szereplő kis szolidaritás ugyanis végülis - anyaság, a Szabadság Istennőjeként való ábrázolása pedig tényleg felhasználásért kiált! (Nem is beszélve a Czaplinski által is felkínált női szegénység - nő a szegénység - a szegénység: nő vonalról.) Újra és újra nekiveselkedek Brandys Matka Królow című könyvének, de riaszt a politikum - talán ma éjjel sikerrel járok! Közben pedig, jobbára idegnyugtatóként nagyjából minden magyarul hozzáférhető és az Instytut Ksiazki által reklámozott szerzőt bevittem a Lengyel Írónők Tára rendszerébe, amit egyelőre sajnos csak nagyon direkt keresőszavakkal talál a google - kénytelen leszel magam taposni az utat, hogy feledésbe ne merüljön... (Bár, mint oly gyakran, ismét lengyel a legtöbb rajongója - épp az imént kürtölte szét a facebookon Lucyna, hogy micsoda projekttel segítem a lengyel nőirodalmat :))