Kiss Gy. Csaba, Lekcja Europy Srodkowej. Eseje i Szkice. - könyvbemutató, MCK, 18:00
Jacek Purchla: A könyv a Közép-Európai Könyvtár (Biblioteka Europa Srodka) első kötete, és hogy is mutathatnánk be a szerzőt: vándor, aki Közép-Európát járja, irodalomtörténésznek vallja magát, magyar szakot végzett germanista létére remekül beszél szláv nyelveken. Részt vesz a politikai életben, tanszéket vezet és utazik, ha nem is stoppal, mint valaha.
J.P. Mi Közép-Európa mai paradigmája?
Kiss Gy. Csaba: Természetesen a Közép-Európa fogalom megalkotásának is meg voltak a maga történelmi körülményei. A felosztás egyik lehetséges alapja a nyelv - de a magyarok például egyik csoporthoz sem tartozhatnak. Másrészt lehetne a Monarchia-élmény - de valljuk be, a maga korában Ferenc Ferdinánd sem volt mindenütt népszerű és Erzsébetet sem hívta senki Sissinek a magyarok közül. Marad a kisnemesség társadalomalkotó ereje, bár erről keveset beszélünk, holott megjelenik főként a magyar és lengyel, de a horvát és szlovák irodalomban is. Rámutathatnánk a szarmatizmus és a magyarok szkíta eredetmítoszának vagy az Attila-kultusz, a nemzeti mitológiák hasonlóságára.
J.P. Miben áll a közép-európai nacionalizmus?
K.Gy.Cs. Mindig az a legtragikusabb nemzet, amelyiket épp megkérdezed.
J.P. Hát természetesen a magyarok!
K.Gy.Cs. De kérdezzünk csak meg egy szerbet vagy szlovákot! Mindenkinek van a magyarok Mohácsához hasonló tragédiája. Ebből adódott az ötlet, hogy összehasonlítsam a közép-európai himnuszokat. Érdekesek a bennük felvonuló történelmi alakok; a román himnuszban Trajanus, a magyarban Bendegúz, Attila apja, hiszen minden nemzetnek mintegy névjegye a himnusza. Izgalmas a tájelemek megjelenése is - ilyen közös motívum a Duna, mindig más szimbolikus jelentést véve fel.
J.P. Akkor a hősök és a nemzet bukása kötne minket össze?
K.Gy.Cs. Valószínűleg ez a legnagyobb hasonlóság... A veszteséghez kapcsolódik például a lengyelek számára nagy jelentőséggel bíró "Kresy" is - magyarra szinte lefordíthatatlan ez a kifejezés, hiába voltak a magyaroknak is végvárai olyan vitézekkel, mint Balassi, aki természetesen értett lengyelül is. ("Határvidék": olyan keleti területek, melyek ma nagyrészt Ukrajnához tartoznak.) Felfogható ez a jelenség a szinte minden nemzetnél felbukkanó messianizmus részeként is. A határok azonban egyúttal elkülönítenek, elzárnak egymástól, elfelejtettük mára az együttélés olyan modelljeit, ami száz éve még létezett ezeken a határvidékeken, amikor négy-öt vallás, különböző kultúra is megfért egy faluban. Lehetett volna Magyarország feladata, hogy felvegye ezt a közvetítő szerepet "észak" és a Balkán között, hogy pozitív értelemben vett határvidékké váljon.
J.P. Mi lehet a lengyel-magyar kapcsolatok szerepe? Végül is tagadhatatlan a kapcsolat, például minél délebbre indulunk (Krakkótól), annál biztosabb, hogy a települések délre vezető utját "Magyarnak" fogják hívni.
K.Gy.Cs. A saját kapcsolatom a lengyel kultúrával esetlegesen indult, és a sorsom a krakkói Ryneken dőlt el, mikor hirtelen megérintett a történelmi folytonosság a magyarok számára szokatlan hangulata. Sajnos 1956 után, a gulyáskommunizmus idején a magyar-lengyel kapcsolatok, legalábbis hivatalos szinten, elhidegülés jellemezte, a lengyelség szinte tabuvá vált. Reméljük, hogy az új kormány Közép-Európa-orientált lesz.
J.P. Mindenesetre biztató jel, hogy az új miniszterelnök első hivatalos útja Varsóba vezet.
Linkek:
http://www.mck.krakow.pl/publications.php?id=152 (a könyv)
http://www.mck.krakow.pl/view.php?idt=17&idm=62 (fényképek)
