Hiánypótlás 3. Monologi Waginy

 2011.05.11. 17:19

A monológokról nehéz bármit is mondani. Persze, először ahányszor csak szóba kerül, védekezni kell, mert társaságban az ember kiejthet a száján a színház szóval egy mondatban bármit. Csak a vaginát ne. Pedig a magyar nyelvben nincs vele semmi különösebb gond, az emberek jó része nem ismeri, ha hallotta is, sosem használná, meg különben is: fenemód ostobán hangzik. Mindenesetre ha társaságban azt mondod, „képzeljétek, voltam a Vagina monológokon”, nagyon furcsa arckifejezéseket figyelhetsz meg. Kivéve feministák körében, mert ott mindenki egymás szavába vágva kezdi mesélni, hogy hol, mikor, kivel látta, mi fogta meg benne, vagy hogy mennyire szeretné végre megnézni. Szerencsére ilyen volt a közönség is: a lányok három előadásra kaptak jogot, és mindhárom teltházas volt a Dragon művelődési háznak becézett, többnyire ürességtől kongó szakaszában. (Én is csak előadó meghívottjaként jutottam jegyhez az utolsó pillanatban.) Szóval… pont olyan volt, mintha egy csapat lelkes és elkötelezett, jobbára tehetséges amatőr előadta volna, hogyan is nem/azonosulnak nők a testüknek ezzel az elszakíthatatlanul darabkájával. Hogyan zárkóznak el, hogyan forrnak össze, hogyan tagadják meg, hogyan fogadják el, hogyan szeretik vagy hogyan irtóznak. Benne volt az egész történelem, még ha dramaturgiailag ügyetlen is a kitekintés Haitira. Ez mégis csak eszme, ha szórakoztatni is vágyik. Ráadásul tényleg szórakoztat. A befolyt bevétel részben Haitira, részben a jövő évi fociesemények miatt a városban minden bizonnyal fellendülő emberkereskedelem és prostitúció ellen irányul. És így jó – ilyen darabokon, ilyen helyen, ilyen közönséggel ücsörögve el is felejti az ember, milyen kivételes helyzetben van.

Hogy milyen lehetett a Vagina-hét többi programja, nem tudhatom – voltak érdekesebbnél érdekesebb előadások, performanszok, kiállítások és filmek, de én csak egy barátnőm „vagináját” láttam, amit táskára festett (valami virágszerűségre kell gondolni, amire senki se gyanakodna), és tőle kaptam egy Iwona Demko-hologramot is egy kitáruló és összecsukódó plüss… arról, na. Eredetiben imazsámoly áll előtte. Hát, valahol el kell kezdeni. (Képek a linken.)

http://www.iwonademko.art.pl/rzezba/waginatyzm/waginatyzm.html

http://konsola.org.pl/ogladaj/?Monologi_Waginy&IDG=25&OD=0&CAT=1

A bejegyzés trackback címe:

https://lengyelanya.blog.hu/api/trackback/id/tr772896157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása