Esemény: Wycieczka Krakowskim Szlakiem Kobiet - Trasa sladami krakowskich Zydówek (tehát: valahai krakkói zsidó nők nyomában)

1.  Diana Reiter (1902, Drohobycz -1943, Plaszów) építésznő, akit többek között a Schindler listája egyik kulcsjelenetéből ismerhetünk. A valóságban kevésbé szimbolikus volt halála: brutálisan összeverték, és élő - vagy már élettelen - testébe még többször belelőttek. Legalább két általa tervezett Bauhaus stílusú bérház áll ma is Krakkóban (ul. Beliny-Prazmowskiego 26., ul. Pawlikowskiego 16.). Irena Bertig és Rela Schmeidler mellett az első krakkói építésznők egyike.

2. Gusta Dawidson-Dranger (1917, Krakkó -1943, Krakkó), ul. Szpitalna 38. A Slowacki színházzal szembeni épületben valaha Cyganeria néven kávézó működött, a német megszállók kedvenc találkozóhelye, ahol a szervezkedő cionistáknak sikerült egy gránátos merényletben legalább két tisztet megölniük, több mint tizet megsebesíteniük. Ebben az összeesküvésben (bár ebben az akcióban történetesen nem) vett részt Gusta. Emlékiratai Pamietnik Justyny címmel jelentek meg 1946-ban. Bár szintén ellenálló férjével egy ízben sikeresen megszöktek a kivégzés elől, mikor a férfit újra elkapták, az elárulta a vallatóknak, hol van a felesége - korábban ugyanis megállapodtak, hogy együtt halnak meg... Mindkettejüket kivégezték.

3. Zuzanna Ginczanka, szül. Zuzanna Polina Gincburg (1917, Kijev -1944, Plaszów), költőnő, ul. Mikolajska. Választott identitása és nyelve a lengyel. Feltűnik reklámangyalkaként egy kirakatban Barndysnál, Tuwim bíztatja írásra, Gombrowicz barátja. Egy ideig itt rejtőzködött.

4. Amalia Krieger (1846, Krakkó - 1928, Krakkó), fényképésznő, Rynek Glówny és Sw. Jana sarok. Itt volt valaha a családi műhely, ahol apjával és fiútestvérével dolgozott. Mivel nők hivatalosan nem dolgozhattak a szakmában, mindvégig apja nevén szignózta a képeket - így csak azokról állíthatjuk többé-kevésbé biztosan, hogy ő készítette, amelyek apja halála után készültek. Minden berendezést, eszközt és negatívot Krakkó városára hagyott - a tárgyak megsemmisültek, a képek feldolgozása a Muzeum Fotografii feladata (lesz).

5. Maria Orwid, szül. Pfeffer (1930, Przemysl - 2009 Krakkó), pszichiáter, Collegium Medicum. Csak ő és édesanyja élték túl a holocaustot, később nem változtatta meg a bujkálás alatt felvett családnevét. A háború után az orsolyitáknál tanul, ők segítenek neki felzárkózni. Stanislaw Lem tanácsára kezd filozófia helyett pszichológiát hallgatni, orvosi egyetemet végez. Az ötvenes évek végétől foglalkozik a háborús traumák terápiájával, különös tekintettel mind a lengyel, mind a zsidó holocaust-túlélő fiatalok generációjára, a hetvenes évektől a felnőttektől elkülönített klinikán kezeli a gyerekeket és fiatalokat. Őt magát azonban még nem volt, aki kezelje: alkohol- és gyógyszerproblémákkal küzdött, nem volt hosszabb távú kapcsolata. Az új zsidó temetőben temették el, sírján ma is ott van halála után megjelent könyve (Trauma. Wydawnictwo Literackie, 2009). Przezyc... i co dalej? címmel jelent meg egy portré - Katarzyna Zimmerer és Krzysztof Szwajca beszélgettek vele (Wydawnictwo Literackie, 2006).

6. Zofia Ameisen (1897, Nowy Sacz - 1967, Krakkó), művészettörténész, a Biblioteka Jagiellonska kurátora. Asszimilálódott családból származott, férjével Bukarestben bujkált a háború alatt, az új zsidó temetőben nyugszik.

7. Maryla Freiwald (1911, Krakkó - 1962, Rio de Janeiro), könnyűatléta, valahai Makkabi, ma Nadwislan sportklub, ul. Koletek 20. Több lengyel rekordot is felállított, többször képviselte Lengyelországot külföldön. Nem tudjuk pontosan, mikor vándorolt ki.

8. Sara Szenirer (1883, Krakkó -1935, Krakkó), othodox zsidó leányiskola alapítója, ul. Stanislawa 10. Bár ő maga nem volt magasan képzett, az általa 1917-ben alapított Beis Yaakov iskoláknak a harmincas évek végére negyvenezer diákja lett világszerte. A mai napig működnek ilyen intézmények például Angliában. Az épületben ma is iskola üzemel.

9. Eliza Frankel (1882-1957), filantróp, zsidó női ipari iskola alapítója, ul. Hieronima Wietora 7. Az épületben ma is iskola üzemel.

10. Amalia Wasserberger (1869-1936), filantróp, zsidó árvaház alapítója (ul. Krakusa 8.), a zsidó kórház egyik szárnyát az ő emlékére építtette családja, ul. Skawinska 8. Az épületben ma is kórházi osztály üzemel.

11. Paulina Wasserberg (1882-1943), orvos, ul. Krakowska 35. Asszimilálódott családból származik, filozófiát majd orvostudományt hallgat, később doktorként kifejezetten jól keres, sokat utazik. Szintén orvos testvérével, Dorával kerül Plaszówba majd egy kisebb táborba, melynek felszámolását követően az auschwitzi transzporton mindketten öngyilkosok lesznek.

12. Helena Rubinstein (1870-1965), luxuskozmetikai cég alapítója, ul. Szeroka, az utolsó omladozó ház, a Popper zsinagógától balra... Szülőhelyét igyekszik titkolni, ahogy életkorát és egyetemi végzettségének hiányát is. Gyerekekre vigyázni érkezik Ausztráliába a 19. század végén, később pincérnőként dolgozott, amikor hirtelen remek ötletei kezdtek támadni, mint hogy rózsaolajjal illatosítani kezdte az addig határozottan büdös krémeket illetve korszerű marketinget vezetett be: előbb a fenyegetés, aztán az egyetlen megoldás! (Naná, hogy az ő krémje.) Valószínűleg a séta egyetlen szereplője, aki ha nem is feltétlenül boldogan, de nagyon, nagyon gazdagon halt meg.

13. Róza Rock (1871-1926), pedagógus, filantróp, zsidó árvaház vezetője (ul. Dietla 64.).

14. Anna Feuerstein (-1942), pedagógus, az Amalia Wasserberger alapította zsidó árvaház vezetője annak felszámolásakor. Bár felajánlják, hogy nem kell a gyerekekkel együtt azonnal meghalni, hanem élhet tovább a férjével a gettóban, ők állnak a menet élére és vezetik a nagyobb gyerekeket Plaszówba.

Linkek:

http://krakowskiszlakkobiet.pl/ - a szervezők. A sétákról megjelent első kötetben róluk (is) olvashatunk: Maria Orwid, Zuzanna Ginczanka, Zofia Ameisenowa, Sara Schenirer, Paulina Wasserberg. A második, júliusban megjelenő kötetben többek között Diana Reiter kerül sorra.

http://krakow.gazeta.pl/krakow/0,90719.html - a Wyborcza sétaútvonalai, sok hasznos információval és természetesen némi átfedéssel.

http://krakow4u.pl/krakow.html (Zabytki Krakowa - egy nagyon hasznos képes oldal, ahol pl. a Szpitalna utcán is "végigsétálhatunk"; lsd. kamienice)

http://m.krakow.gazeta.pl/krakow/1,106511,8000395,Jedna_scena_z_zycia_pierwszej_krakowskiej_architektki.html?as=1&ias=3 (Diana Reiter)

http://jwa.org/encyclopedia/article/draenger-gusta-dawidson (Gusta Dawidson-Draenger - többféleképpen is szerepel a neve)

http://www.bu.edu/agni/poetry/online/2006/kassell.html (Zuzanna Ginczaka: Non omnis moriar - angol fordításban)

http://www.wawel.net/krieger-menu.htm (Krieger-képek Krakkóról)