Az elmúlt egy hétben végeláthatatlan fénymásolathalmokat gyártottam, levadásztam a könyvtárakban a bydgoszcziak mítoszkritikai sorozatát (Lidia Wisniewska szerkesztésében), jelentkeztem a lap.hu-nál, hogy oldalt nyitnék a lengyel irodalomról (nem egyszerű bejutni ilyen témával, várom a bírálatot), azt kutatgattam a neten, milyen is volt Magyarországon a lengyel provokátorok fogadtatása (elkeserítő, hogy az egyetlen blogot, ami annak idején megemlékezett Chutnikról, most nem találom), meg ösztöndíjaskodtunk is: voltunk kísérleti koncerten (Male Instrumenty), kiállításon (Divat a maják korában, Régészeti Múzeum), régiségpiacon (Stara Rzeznia). Ééés... az empik reklámfüzetében István talált nekem a sok szakirodalom mellé egy szórakoztató olvasmányt is.

Zuzanna Orlinska, Matka Polka. Lódz: Akapit Press, 2010. (Kolekcja w zlotej ramce)

Persze kicsit csalás a történet: kétségkívül lengyel az anyuka, de hivatalosan azért lesz matka Polka, mert a kisfiú neve Polek. Ettől elrugaszkodva viszont elég rendesen odacsap a csodamami a stepfordi háztartási robotként ténykedő háztartásbelieknek (ez a legszórakoztatóbb fejezet felnőttfejjel): szörnyekkel barátkozik a lövöldözős számítógépes játékban, kalózcsatát szimulál fánkokkal és kelbimbóval az erdei tavon, és még a végzetes, szürke szomorúságot is legyűrik ők ketten valahogy, akit egy polgári ízlésű és gyerekkori emlékekre apelláló, vészjóslóan szürke néni jelenít meg. Úgyhogy a könyvben anya: nemhogy jó, de menő, még akkor is, ha nem tekinti fő tevékenységének se a vacsoracsinálást, se kisfia jajnebiciklizznecsavarogjneisnevessmertbajodesik-terrorizálását. Mert anya laptopon dolgozik, kopott farmert hord és tornacipőt - tudja, mi a dörgés, és mindig kész a kalandra. Csak apa marad ki valahogy, aki mindig a gépe előtt dolgozik, vagy a műhelyében fest hatalmas, színes olajképeket - de a legfontosabb alkalmakkor ő is ott van valahol a háttérben, és csak belengeti a szerzőnő a végén, hogy azért apa se olyan mindennapi apa. Micsoda család! És tényleg, a szerző családi vállalkozásának a honlapját is öröm nézni, ha valaki kicsit fogékonyabb a grafikára. És van még egy nem várt előnye: végre olyan könyv, amit be lehet vinni nyelvórára, mert se nem nehézkes, se nem infantilis, se nem szlenges, de egy alapfoktól elrugaszkodónak pont sikerélmény...

http://www.kiedybylammala.art.pl/ (a szerző honlapja gyerekkori könyvélményekről - és gyerekkönyvélményekről, úgy általában)

http://www.manufaktura.art.pl/ (családi grafikai portfolio)